Home Hírek Magyar közösség A Leöwey Klára Líceum szalagátadó ünnepsége

A Leöwey Klára Líceum szalagátadó ünnepsége


Szalagátadási ünnepséget szervezett a Leöwey Klára Líceum 2017 május 5-én, pénteken. A XI osztályos diákok feltűzték a 14 végzős diák mellére a szalagot, átadták a hagyományos vándorbotot és ünnepi beszédekkel, zenés előadással és egy emlékezetes vetítéssel búcsúztatták őket. A végzős diákok is egy meghatottsággal telt előadással búcsúztak, egy videófilmen felelevenítették az eltelt 12 év legemlékezetesebb pillanatait. A búcsú előadás egy meglepetés néptáncelőadással zárult.

A szalagátadási ünnepség egy hagyományőrző és egy rendkívüli pillanat a diákok életében.

A feltűzött szalagokat az évfolyam végéig fogják viselni a végzős diákok, mely ezáltal megkülönbözteti őket, jelöli azt, hogy ők az ünnepeltek. Kósa Attila, igazgató beszédében elmondta, hogy a szalagot ne csak viseljék, hanem juttassa mindig eszükbe, hogy hová tartoznak.

Béres Ildikó, az iskola volt igazgatója, jelenlegi alpolgármester lélekben mindig az iskola tanára és igazgatója marad, beszédében elmondta, hogy azt az oktatást, azt a nevelést amit az iskola 12 éven át nyújtott az élet folyamán gyümölcsöztessék tovább, és egyetlen egy pillanatig se felejtsék el az iskolában eltöltött éveket, ahová bármikor visszatérhetnek.

Megható pillanatokkal telt ünnepi búcsúztató műsorral fogadták a XI. osztályosok a bevonuló végzős diákokat, feltűzték a szalagot, átadták a hagyományos vándorbotot s a hímzett tarisznyába az útravalót.

A végzős diákok zenés verses előadása Lázár István, Balalgás című versével kezdődött.

Mivel a szalagátadási ünnepség két nappal Anyák Napja előtt volt megszervezve, egy nagyon szép verssel köszöntötték az édesanyákat.

Egy rövidfilmen felelevenítették az utolsó négy év legemlékezetesebb pillanatait, majd Cziple Hanna Gerda búcsúbeszédében az osztály összetartó erejét hozta előtérben.

Az ünnepi műsor meglepetése a közös néptáncelőadás volt, az osztálynak tanítónője minden év végén magyar néptáncra tanította a diákokat, s ezt  felelevenítették a búcsúzás pillanataiban.

Cziple Hanna Gerda szerint a 12 év gyümölcsöző volt, és nagyon örvend, hogy itt lehetett.

Összetartó, erős lelkű osztály volt, vallja Cziple Hanna Gerda és a következő generációnak azt üzeni, hogy próbálják komolyan venni a dolgokat, és ebbe vigyenek egy csöppnyi vidámságot.

(122)