Home Máramarosi visszhang A hét riportja Térvezetés Balogh Béla történésszel – Nagybánya épitett öröksége, második rész

Térvezetés Balogh Béla történésszel – Nagybánya épitett öröksége, második rész


A Főtér Fesztivál 2016 egyik programja a Térvezetés, egy csoportos helytörténeti körút volt Balogh Béla történésszel. Célja, megismerni   Nagybánya régi főterének épített örökségét, a hozzá fűződő érdekességeket. Előzőleg betekintést kaptunk Nagybánya régi főterének a kialakulásáról, a Fekete Sas fogadóról, a Schola Rivulina , Nagybánya első iskolájáról, a Dégenfeld-házról, a Magyar utcáról, a Szent István toronyról, és a Szent István templomról. A körsétát a Platthy-háznál, a Bay-háznál, a Shcreiber-háznál, az Erzsébet-háznál, a Lázár-háznál, a Teleki –háznál, valamint a Lendvay-háznál folytattuk.

Előbb, még szó esett a pallosjogról.

Pallosjog

A pallosjog független bírói hatalom volt. Eredetileg a vármegyék birtokolták, majd egyes földesurak kiváltságként kapták, később a szabad királyi városok is. A szabad királyi városok csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték, a város lakóinak polgárjogot adhattak, a plébánosokat maguk választhatták, és a polgárok szabadon végrendelkezhettek. A pallosjog az olyan középkori városok jelképe amelynek végrehajtó joga volt, hóhérja volt a városnak. A vesztőhely a jelenlegi piac-épülettel szemben, ahol ma földszintes-, vagy egy emeletes házak vannak, ott bent az udvarban volt a vesztőhely, melyet a középkorban Kákás-mezőnek neveztek. Nagybánya boszorkányait is ott égették el.  A vesztőhely a város falain kívül volt, a Magyar kapu után. A Magyar kapu a Magyar utca meghosszabodásának a végében épült. A város területén csak a megszégyenítés volt, a pellengére elitélteket úgy büntették, hogy kikötötték a városban.

A pallosjog azt jelenti, hogy a város hozta meg a döntést és egyben az ítéletet is mindenféle polgári-, civil-, de büntető perekben is, beleszólása nem volt senkinek. 1740 után, Mária Terézia idejében igyekeznek megtiltani, hogy az ő tudta nélkül, ne égessenek el senkit, nem csak  Nagybányán, hanem egész Erdély és Magyarország területén.

A középkorban a pallosjog, egy nagyon erős jog volt és nagy kiváltságot jelentett, a lényege a pallosjognak, hogy magam ura vagyok hogyha pallosjogom van, én hozom az ítéletet, én hajtom végre, senki abba bele nem szól.

A Szent István torony rozettája

A Szent István torony rozettája, Kelet- Európa legutolsó rozettája nem ott volt ahol most található, később került oda a javítások alkalmával, de az eredeti rozettája mely a templomhoz tartozott. Nagyon, nagyon szép gótikus stílusú rozetta.

A Csausz-ház, Platthy–ház, Bay-ház, Schreibert-ház

Az RMDSZ székhelyének az épülete a Csausz-ház volt, később pedig Platthy-ház, ezt követően a sárga ház volt a Bay-ház, a zöld pedig a Schreiber-ház. A háznak a felújításával foglalkozó építészek nagyon szépen kihozták az ablakoknak a formáját, és az ajtó bejáratának a formáját, vigyázva helyreállították a szép bejáratot.

Az Erzsébet-ház

Az Erzsébet-ház, Nagybánya legrégibb civil épülete. Hunyadi János nagybányai látogatása után, 1446-ban építették fel, és összekötötték a Pénzverdével. Az épületet, és a Pénzverdét katonaság őrizte. A körülötte lévő épületek közül az Erzsébet-ház van a legrosszabb állapotban, jelen pillanatban bevonták vászonnal. Az épület nagy része magántulajdonban van. Kovács Richárd önkormányzati képviselő elmondta, hogy egy negyed része az önkormányzaté, a többi rész magántulajdon. Az a nagy gond, hogy nagyon sok a magántulajdonos, illetve a pince is magántulajdon, amit el is kezdtek lebontani, és le kellett állítani. Az önkormányzat- mondta Kovács Richárd képviselő- törekszik arra, hogy éljen az elővételi jogával és ezért amikor egy tulajdonos arról dönt, hogy eladja, akkor az önkormányzat rögtön próbálkozik a megvételre, sajnos, mindenki tudja azt, hogy ez például egy értékes ház, ezért a mostani tulajdonosok ezt kihasználják és borsós árat kérnek meg, amit az adófizetők pénzéből kellene kifizetni, az önkormányzat erősen lobbizik, hogy egy normális, piaci árat fizessen ezekért.

A Lázár-ház és a Teleki-ház

A Lázár-ház épületében is nagyon szépen, amit lehetett megmentettek- folytatta a bemutatót Balogh Béla történész- a kapubejárati részen XVIII. századi nyomokat fedezhetünk fel.

A mellette levő ház Teleki Ádámnak volt a háza és velük szemben pedig, túloldalon a Lendvayaké.

A Lendvay-ház

A Lendvay-ház, a Lendvayaké tulajdonképpen nagyon rövid ideig volt, akkor amikor született, mert aztán ő innen elkerült és ugyancsak örmény kereskedőknek a tulajdonába került ez az épület is. Az 1975- 1978-as években népművészeti klubként működött, ott ropták a néptáncot ami sajnos hozzájárult az épület romlásához, a már dűlőfélben lévő épület tönkrement. Az építészek akik az épületet restaurálták a három épülettel együtt, ezzel volt a legtöbb gondjuk, mert erősíteni kellett. A felújítás folyamán ki is dőlt a ház. Mivel Európai Uniós projekt volt, a pályázat szerint a házat az eredeti formájára kellett visszahozni, a kidőlt házat vissza kellett épiteni az eredeti formájában, mely nagy munkálatokat igényelt és sokba került.

Lendvay Mártonnak, a színészünknek az édesapja a Vár utcában, a mostani Képzőművészeti Múzeumnak gazdát adó épületnek a helyén lévő Só- hivatalnak volt a sómázsáró tisztje, magához a művészethez sok köze nem igen volt, de bizonyára a környezete megszeretette vele a versmondást. Ismert korabeli leírásokból köztudott, hogy már gyermekkorában is verset mondott, de az első alkalommal amikor publikum előtt kellett fellépnie, meg sem tudott szólalni, annyira meglepődött, annyira megihletődött, három napig elbújt, állítólag az erdőben, és az ottani gyümölcsökön élt, amig rá nem találtak. Már majdnem nagykorú volt, amikor első alkalommal fellépett egy Nagybányán előadást tartó egyletnek az előadásán, és itt elindult a színészi pályája.. Rövidesen a mostani Budapesti Nemzeti Színháznak lesz a tagja, bejárja Kassától kezdve Kolozsvárig Erdély és Magyarország területét. Annyira szuggesztív személyiség volt- ez Jókai Mór megállapítása- hogy magával ragadta a hallgatóságot. 1846-ban Nagybánya díszpolgárává választják. Mint a korabeli színészek általában, rengeteg strapának voltak kitéve. 50 éves korában bekövetkezett a halála, akkorára viszont már olyan darabokat mentett meg az enyészettől, mint a Bánk-bán. Mindenki azt mondja, ha nincs Lendvay Márton és a köré fűződő rendező-csoport, nem tudni mi lett volna a Bánk-bán sorsa.

A táblát, a magyar nyelvű táblát Jókai Mór itt léte alkalmával tette fel a város, egy kicsit lejjebb volt elhelyezve, mint ahogy most van. Akkor, amikor az épületet restaurálták egy ideig a levéltárban vigyáztak rá, és egy ideig az RMDSZ székházban. A román nyelvű tábla azután került fel, miután befejezték a felújítási munkálatokat, mely tulajdonképpen a magyarnak a fordítása. A Lendvay-ház felújítási munkálatain dolgozó tervező intézet figyelembe vette a levéltári forrásokat amelyeket Balogh Béla történész próbált azonosítani, és hasznos információkkal szolgált.

Nagybánya levéltára

A Máramaros Megyei Levéltárban, ahol Nagybánya levéltára is található, selejtezték már a dokumentumokat, de nem a lényeget, semmi olyan dokumentum sem tűnt el amelyek később felhasználhatók lettek volna. Megmaradtak még az 1582, 1585-től napjainkig vezető számadások és ezeknek a böngészése alapján jön rá az ember az ötvösökre, az építészekre, a magyar- illetve a német mészárosok közötti csetepatéra.

Akkor amikor megalakultak az első céhek Nagybányán német vezetésük volt, majd Mátyás király uralkodásának az utolsó időszakától kezdve, úgy 1470-től, 1490-ig tömegesen jöttek be a város területére magyar mesteremberek is, a legjobban a  mészárosok hódítottak, ők külön céhet alapítottak és a kisebbségben lévő németeket nem akarták bevenni. Királyi rendeletre volt szükség, hogy befogadják maguk közé az addigi úri réteget, tulajdonképpen a városnak a vezető rétegét.

Érdemes keresni a levéltárban, sok türelem kell hozzá- vallja Balogh Béla történész- olyan értelemben, hogy nem olyan betűkkel írtak mint ahogy mi írunk, és néha amikor sietett az író, rövidített, vagy firkálta a betűket, ki kell bögözni, egymás mellé kell tenni a betűket, de ez nem kell el ríasszon senkit, mert őseiről találhat információkat.

A másik Bay-ház és a Harácsek-ház

A sarokház ismét egy Bay-ház, és a mellette levő pedig egy Harácsek-ház.

A város pince-rendszere a vízvezeték céljából épült

A város területén csupán vízvezeték céljából épült föl. Ugyanis a temető helye, a volt Posta-rét egy kicsit magasabban volt, onnan lefolyt a víz, a város központja felé, azok akik a legtöbbet panaszkodtak, a vár utcaiak voltak, mert a hóolvadástól kezdve vízbe jártak nagyon sokszor. Hogy ne menjenek vízbe, megengedték nekik, hogy a cinteremen keresztül járjanak, akkoriban nem volt sétálható út. Akkor aztán építették ki a vízlevezetőjüket, és ennek a központja a kispiacon volt, oda jött be minden, délebről a Zazar felé irányuló csőrendszer.

Lejegyezte Pongrácz Panni,

videofelvétel Pongrácz Panni, hangfelvétel Kovács Richárd, vágó Pongrácz Panni

 

 

 

(159)