Home Máramarosi visszhang A hét riportja Teleki Napok 2017, a kihagyhatatlan programokra közel ezren jöttek el

Teleki Napok 2017, a kihagyhatatlan programokra közel ezren jöttek el


A Teleki Napok 2017, idén a 10. nagy sikernek örvendett. A május 18-21 között megszervezett programokra közel ezren jöttek el. Habár városunkban ez idő alatt számos rendezvény került megszervezésre a széleskörű,  színvonalas programok: tárlatmegnyitó, könyvvásár, koncertek, koktél parti, könyvbemutatók, előadások  közül mindenki megtalálta a hozzá közelebb állót, de valójában nehezen lehetett bármelyiket is kihagyni.

A Teleki Napok Szántó Andreász tárlatmegnyitójával indult, amelyet már rég várt a nagybányai közönség.  Színes világa mindenkit elkápráztatott, s a Cserey Csaba, Dénes Nóra és Sindestrean Cristina kedvcsináló dala még tovább fokozta a hangulatot.

A kiállítást Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház főnöke nyitotta. Megtisztelésnek tartja, hogy Szántó Andreász festőművész elfogadta a meghívást, majd munkásságáról beszélt. A művész  plakátgrafikával kísérletezett, majd rézkarcai, városképei révén vált híressé, aztán egyik napról a másikra ecsetet fogott és csak vászonra festett. A kolozsvári Ion Andreescu Művészeti Főiskola elvégzése után, 1970-ben került Nagybányára, ahol nyugdíjazásáig  tanárként dolgozott.

Farczki Dóra elszavalta Koztolányi Dezső, Mostan színes tintákról álmodom című versét.

A festőművészt Győri Sánta Kinga köszöntötte, egy történetet mesélt el, és művésztársának ajándékul egy óriási pipacsot ajándékozott.

A Teleki Magyar Ház kertjében Cserey Csaba, Dénes Nóra és Sindestrean Cristina koncertje szórakoztatta a közönséget miközben a könyvvásár kínálatából lehetett válogatni.

Pénteken Suba Zoltán: Nagybányai fényképtár izgalmas kötetét vehettük a kezünkbe.

A könyvbemutatón Dávid Lajos bemutatta Suba Zoltán életének legfontosabb vonatkozásait. Suba Zoltán 1911 szeptember 29-én született Nagybányán és 2009 december 9-én, 98 éves korában tért nyugalomra. A gimnázium elvégzése után inasnak szegődött Huszti János fényképész Hid utcai műtermében, ahol 4 évi inaskodás után mesterlevelet szerzett. Néhány hónapig Marosvásárhelyen vállalt állást Huszti Viktor királyi udvari fényképész műtermében, majd ismét visszatért Nagybányára  és egy évig Huszti Jánosnál dolgozott. Ezután Csíkszeredában, Aradics Zoltán műtermében  vállalt üzletvezetői állást, ekkor vásárolja meg saját fényképezőgépét amellyel  még a katonaság ideje alatt is fényképezett. 1937-ben Budapesten képezte magát, Székely Aladár műtermében. 1939-ben hazatér és megnyitja saját  Magyar utcai műtermét. 1953-ban kiköltöztetik a műterméből a mai Ciblesului utcában. 1959-ben beveszik a Gutinul Szövetkezetben. 1962-től 1977-ig a nyugdíjazásáig a Pedagógia Főiskolán dolgozik. Suba Zoltán munkássága helytörténeti szempontból fontos korszakot ölel át, a két világháború közötti időket, és az ezt követő időszakot. Dávid Lajos a művész által, a változó várost dokumentáló korszakot tartja a legizgalmasabbnak.

A 180 oldalas kötet, Nagybánya első fotográfiai kiadványa,  Suba Zoltán kollekciójának több tízezres nagyságrendű  tájképeiből, városképeiből , és műtermi alkotásaiból nyújt egy felülmúlhatatlan válogatást.

Bertóti Péter, aki a kötetben megjelentetett fényképeket kiválogatta felvázolta röviden a magyar fotográfia történetét, majd Suba Zoltán munkásságáról és a megjelent kötetről beszélt, elmondta, hogy Suba Zoltán tekinthető Nagybánya első modern fényképészének.

Balogh Béla nyugalmazott levéltáros előadását  Nagybánya, demográfiai fejlődésének bemutatásával kezdte. Nagybánya lakosságának a száma 1890-ben 9838 személy volt mely 1941-re 21402 –re növekedik, míg 1948-ban 20959 lakost jegyeztek be. A visszaesés a zsidók elhurcolása, és a háborús vesztességek okozták, valamint a nyugatra elköltözött 187 család. 1992-ben 140731 lakost tartottak számon. Nagybánya demográfiai fejlődése a XX század elején a bányászatnak is köszönhető, 1950 után pedig az erőltetett iparosításnak amely magával hozta a város kiterjesztését.

Balogh Ádám elszavalta Dsida Jenő: A Virághegyen című versét.

Suba Zoltán könyvbemutatóját a budapesti Canarro Zenekar koncertje követte, amelyet Szabó Sándor, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasának koktéljai tették még élvezetesebbé.

Szombaton két nagyon érdekes, és történelmi szempontból nagyon értékes előadás hangzott el.

Gajda Péter, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium tanára a Teleki család történelméből, saját bevallása szerint egy kis ízelítőt nyújtott (de a jelen levőknek többet jelentett ennél ), arról Miért lettek Grófok a Telekiek? Az előadás Teleki Mihályra összpontosult aki politikusi adottságainak köszönhetően  Apafi Mihály korában Erdély első számú főurává válik. Gajda Péter bemutatja Magyarország helyzetét és életét 1657-ben . Teleki Mihály 1661-ben megkapta Kővár várát. A kuruc-mozgalom Kővár vidékén kezdődik és Teleki Mihály az, aki a kurucokat befogadja. Teleki Mihály nulláról indult és 29 év után 50 falu kerül a tulajdonában, és tulajdonképpen azért lett gróf a család mert aláírta azt a szerződést amellyel a török helyett osztrák védelmet vett fel Erdély számára.

Mares Hanna, a magyar közösség egyik büszkesége egy Bach és egy Liszt Ferenc darabot adott elő zongorán.

A zongora előadást követően Csinta Samu két izgalmas kötete került bemutatásra az Erdély újranemesítői és Arisztokraták honfoglalása. A kötet szerzőjével Galánthay Zsombor beszélgetett. Csinta Samunak azok a grófi családok leszármazottjai keltették fel a figyelmét akik visszajöttek, visszaigényelték birtokukat és ezen gazdálkodni kezdtek. Az első kötetben 6 családot mutatott be, a következőben még négyet, és év végéig nyomtatásra kerül a harmadik kötet. Csinta Samu ráérez a kastélyok, a kúriák fontosságára történelmi szempontból. A visszatérő grófoknak, báróknak nem mindig sikerült helyt állni a társadalomban, a közösségek, és a fogadtatásuk sem volt mindig zökkenőmentes. Jövőre, a kerek évfordulóra 20-30 olyan erdélyi magyar személyiséget akar felvázolni akik nélkül Románia nem lenne olyan amilyen.

A Teleki Napok záróünnepségén, vasárnap a Nagybánya-óvárosi református templomban átadták az idei Teleki Ösztöndíjakat és a Teleki Emlékplaketteket. Teleki Tanulmányi-közéleti Ösztöndíjban részesült a VII. osztályos Czompa Benjámin Szilveszter Szinérváraljáról, a VII. osztályos Pop Ákos Felsőbányáról, a VII. osztályos Balázs Udó Zsolt,  Nagybányáról, a VIII. osztályos Kiss Krisztián Koltóról, a VIII. osztályos Nagy Gellért Szamosardóról, a VIII. osztályos Fuci Anita Nagybányáról, a VIII. osztályos Csurka Eszter Hosszúmezőről, a X. osztélyos Vass Annamária Réka, Nagybányáról, és a XII. osztályos Cziple Hanna Gerda Máramarosszigetről.

A Teleki Emlékplakett ezüst fokozatát Asztalos Gábornak, és Pongrácz Panninak nyújtották át, és emléklappal köszönték meg a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasának, a kárpátaljai Haranglábról érkezett Szabó Sándor munkáját.

A záróünnepség koszorúzással folytatódott a Teleki Magyar Ház udvarán elhelyezett Teleki szobornál, ahol beszédet mondott Dávid Lajos és áldást mondott Bakné Major Enikő református lelkipásztor.  Közreműködtek a a koltói huszár hagyományőrzők, és a Talpalat néptánccsoport. Szeretetvendégségen gulyás és a ház udvarán frissen sült házikenyérrel vendégelték meg a jelen levőket.  A zenés,  jó hangulatot Jenei István és Móré Lehel biztosította.

 

 

(73)