Home Hírek Magyar közösség Hollósy Simon tematikus nap Máramarosszigeten, a Szent István Napokon

Hollósy Simon tematikus nap Máramarosszigeten, a Szent István Napokon


Hollósy Simon tematikus napot szerveztek a Szent István Napok 2017 rendezvénysorozat keretén belül Máramarosszigeten. Augusztus 16., szerdán Hollósy Simon születésének 160 évfordulója alkalmából koszorút helyeztek a festőművész síremlékénél és szülőházánál.

A Máramarosszigeti Közszolgálati rádió termében Véső Ágoston Munkácsy- díjas nagybányai festőművész által vezetett Nagybánya Tájképfestőtelep tárlatmegnyitójára került sor és bemutatásra került Sas Péter budapesti művelődéstörténész által szerkesztett Hollósy Simon 1857 – 1918 kötet.

A tárlaton egybegyűlteket Zahoránszki Brigitta köszöntötte.
Erdőháti Melinda a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Kapcsolattartási Főosztályának erdélyi főreferense átadta Potápi Árpád János a Nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözletét. A magyar kormány nevében köszönetét és megbecsülését fejezte ki a máramarosszigeti magyar közösség összetartó erejéért és további támogatást ígért.
Horia Scubli Máramarossziget polgármestere a nyilvánosság elé hozta a helyi önkormányzat azon tervét, hogy Hollósy Simon teret alakítsanak ki a városban. A római katolikus templom és a festőművész háza közötti utat lefogják zárni, sétatérré alakítják át ahol helyet kap majd a Szűz Mária szobor. Ugyanakkor azon intézkedésekről is beszélt, hogy Hollósy Simon egyetlen Máramarosszigeten lévő festményét, a Huszti vár című alkotását restaurálják, mivel a vászon el van hasadva.
Apjok Norbert RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy soha nem volt korszerűbb Hollósy Simon életútját követni mint a mai időkben, a külföldön, vagy más településeken szerzett oktatást, tapasztalatot a szülőföldön kell kamatoztatni.
Béres István, a Történelmi Máramaros RMDSZ elnöke szomorúságát fejezte ki, hogy Hollósy Simon születésének 160. évfordulóját nem sikerült kellőképpen közösen a magyar, a román és az örmény közösséggel együtt megünnepelni, mindenki azon igyekszik, hogy bebizonyítsa, hogy a festőművész a saját nemzetéhez tartozik, pedig a mindenkié, mondja Béres István, Hollósy Simon munkásságával a nemzetek fölé emelkedett, viszont tisztelni kell azt aminek ő saját maga vallotta magát, éspedig magyarnak.
Urbán Ágnes művészettörténész Hollósy Simon életpályájáról beszélt, bemutatta élete különböző szakaszait és legjelentősebb alkotásait.
Véső Ágoston nagybányai festőművész köszönetét fejezte ki, hogy megünneplhetik Hollósy Simont születésének 160. évfordulóját. A festőművész 22 éve vezeti a Nagybánya tájképfestőtelepet mely Hollósy munkáját szeretné folytatni és szomorúan jegyzi meg, hogy támogatásban aligha részesül.
Büszkén jegyzi meg, hogy Hollósy iskolájába nyugat, Európa özönlőtt Nagybányára, és nem fordítva.
A Nagybánya Tájképfestőtelep 1996. alakult meg Hollósy Simon születésének 100. évfordulója alkalmából, azzal a céllal, hogy modern eljárásokkal gazdagítva folytassák a Festőiskola hagyományait, Hollósy elképzeléseit.
A 22 év alatt 500-600 mű készült, 11 ország körülbelül 160 művésze alkotott a művésztelepen.
Bemutatásra került Sas Péter budapesti művelődéstörténész által szerkesztett Hollósy Simon 1857 – 1918 című kötet a Simonchicz Incze Kulturális Egyesület kiadásában.
A tárlatmegnyitón közreműködött az SZM Muzik és Cziple Hanna Gerda szavalt.

(81)